Thomas Café ©

Régebben ez a kijelentés értelmetlennek tűnhetett: hol máshol lehetett egy minőségi kerékpárt beszerezni? Manapság viszont már úton-útfélen kerékpárt árulnak: kecsegtető ajánlatokkal bombáznak a hipermarketek, a sportáruházak vagy akár a kínai diszkontok, barkácsboltok. Áraikkal a hagyományos kerékpárszaküzletek, műhelyek nem tudnak versenyezni, de nem is szabad, és a létjogosultságuk sem veszett el…

 

Régebben ez a kijelentés értelmetlennek tűnhetett: hol máshol lehetett egy minőségi kerékpárt beszerezni? Manapság viszont már úton-útfélen kerékpárt árulnak: kecsegtető ajánlatokkal bombáznak a hipermarketek, a sportáruházak vagy akár a kínai diszkontok, barkácsboltok. Áraikkal a hagyományos kerékpárszaküzletek, műhelyek nem tudnak versenyezni, de nem is szabad, és a létjogosultságuk sem veszett el…

Miért venne valaki valamit drágábban, ha egyszer a szórólapon ott virít a hatalmas kép és felirat: összteleszkópos mountain bike 19.990 Ft! A történet nem ilyen egyszerű – a kerékpár nem mosószer vagy spanyol narancs. Még ha pusztán ár/érték arányt számítunk, akkor sem valószínű, hogy az áruházi bringa lesz a befutó.

Miért „drágábbak” a szaküzletek?

A kerékpárszaküzletek is ugyanott és ugyanazt vásárolhatják, mint a hipermarketek, nagykereskedésekben bármikor kapható filléres kerékpár, ilyeneket mégsem tartanak a szakboltban. A kisebb árrés lenne az ok? Nem igazán. Egyszerűen maguk alatt vágnák a fát. A kerékpárszaküzlettől tradicionálisan elvárható, hogy a náluk vásárolt kerékpárt üzemkész állapotba hozzák, azt ki lehessen próbálni, ha gond lenne vele, akkor pedig vissza lehessen vinni beállításra, javításra. Egy éven belül a bolt köteles mindent megjavítani, hacsak nem a tulajdonos gondatlanságából keletkezett a hiba.

Vegyük sorra a kötelezettségeket! Egy 20 ezer forintos összteleszkópos mountain bike rendkívül silány alkatrészekkel rendelkezik, váltórendszere primitív és pontatlan, fékei hatástalanok, irányítása a veszélyesség határát súrolja. Ezt a kerékpárt pontosan, üzembiztosan képtelenség beállítani, a vásárló nem lesz elégedett az eredménnyel. Kipróbálja, és legfeljebb az lehet mondani neki, hogy ennyi pénzért ennyi jár… Pár nap vagy hét múlva biztosan jelentkezik az első hiba, ami a silány anyagminőség miatt egyáltalán nem csoda. A szaküzlet műhelyében a szerelő megjavítja, rámegy egy csomó idő, ami talán már helyből elviszi a kerékpáron realizált árrést. Pedig ez még csak az első hiba volt, amiből lesz még bőven az elkövetkezendő egy évben!

Egy átlagos áruházi kerékpármodell nagyobb mennyiségű eladása után az ügyfélszolgálatnál tömegek kígyóznának a visszahozott portékával. Ezt a szaküzletek nem engedhetik meg maguknak. Az áruházak megengedhetik: ott a kerékpárt csak eladják (lehetőleg dobozban), a kedves vevő minden gondjával csak a kötelező szervizlistában feltüntetett címek egyikéhez fordulhat. Itt nem folytatom, bár az általam végighallgatott rémtörténetekkel oldalakat tölthetnék meg…

Miért ne a sportszerekkel foglalkozó nagyáruházat válasszuk?

A két végletet már megmutattuk, de mi van a sportszerekre szakosodott nagyáruházakkal? A történet már kissé árnyaltabb, a feltételek a különböző cégeknél eltérőek. Van, ahol ingyen szerelik össze a kerékpárt, és a garanciális munkát is helyben végzik. Ott viszont az árak alig alacsonyabbak, mint a szakkereskedésekben. Egy hátrány pedig továbbra is fennáll: míg a szakbolt csak kétutcányira van lakhelyünktől, a sportszeróriások általában a városszéli bevásárlóparkokban találhatók. Autózgatunk, autózgatunk… ahelyett, hogy kerékpároznánk! A központi fekvésű bevásárlóközpontokban üzemelő sportáruházak pedig nem végeznek szerviztevékenységet, így a kerékpárt a hipermarketekhez hasonlóan egy adott (központi) szervizbe kell vinni.

Bono Vox-tól származik az idézet, hogy minden vásárlással egyben politikai döntést is hozunk. Kit akarunk erősíteni vásárlásunkkal, a multinacionális áruházláncot, vagy a helyi kereskedőt, aki majd tőlünk vásárol mást a pénzből, olyat amit mi árulunk? A nagy áruházláncok ár és minőségpolitikája hosszú távon mindenképpen roncsolja a társadalom szerkezetét, ha nem célunk ennek a folyamatnak az erősítése, célszerű ezt tudatosítani a vásárlásainkban is, akár annak árán, hogy egy „tál lencse” árával többet fizetünk a termékért.

Szaküzletek és az elfogadható kompromisszumok

Általában minden szaküzletben kapható néhány olyan modell, amely igen kedvező árú, de még megbízhatóan működik, üzembe helyezése díjtalan, garanciális vagy egyéb szervizelése megoldott. Ha csak az áruházi kerékpárok üzembe helyezési költségét (4-6 ezer Ft között) nézzük, már biztosan nem éri meg ott vásárolni. Nem említettük még a szakértelmet (vagy annak hiányát), mellyel elkerülhető, hogy túl nagy vagy kicsi, illetve nem a tervezett felhasználásnak megfelelő kerékpárral térjünk haza. A kiegészítők megvásárlásához, a kerékpár fejlesztéséhez is szakavatott segítséget kaphatunk egy kerékpár-kereskedésben. Szívesen adják a tanácsot, mivel vásárlók vagyunk, viszont ha a kerékpárt a hipermarketben vettük, és az ajánlott kiegészítőket is ott kívánjuk beszerezni, akkor maga a kérés sem igazán méltányos.

Személyes igények, személyes kiszolgálás

Ahogyan a kerékpártípusoknál látható a gyártók és forgalmazók hatalmas választékot kínálnak, egyre inkább előtérbe helyezve az egyedi igényeket. Ráadásul maguk a vásárlók is különbözőek figyelembe kell venni a nemet, életkort testmagasságot és a kerékpározás célját, legyen szó közlekedésről, túrázásról vagy sporttolásról. A választéktól és az egyedi igényektől nem kell megrettenni, a kerékpárboltok többsége személyes figyelmet képes szentelni minden egyes vásárlójának. Mivel erre a tevékenységre szakosodott, tanácsokkal, a vevő számára egyedileg kialakított felszereléssel tud szolgálni, ami két rúd párizsi és négy zacskó fűmag mellett bizony a nagyáruházaknak gondot okoz.

Kerékpárvásárlás az interneten

A legújabb technika természetesen a kerékpáriparban is terjed, a szakboltoknak általában önálló weboldala van, és sorra nyitnak az intenetes boltok, melyek kihasználják az e-kereskedelem előnyeit. A komplett kerékpár vásárlásánál az internetet tájékozódásra célszerű használni, hiszen a beállítás és a garancia mindenképpen személyes jelenlétet és konkrét boltot, szervizt igényel. Az alkatrészvásárlással kapcsolatban az internet reális alternatíva, feltéve, ha tudjuk, mit is akarunk venni. Ha nem vagyunk pontosan képben, mire is van szükségünk és elveszünk a méretek, árak tengerében, célszerűbb felkeresni egy szakboltot, ahol tanácsot adnak a döntésekben.

Összefoglalásképpen: nyugtatók helyett szakértelem, silány minőség helyett még éppen elfogadható, gond és csalódás helyett kellemes, örömteli kerékpáros élmények. Nem véletlen, hogy Németországban virágoznak a kerékpáros szakkereskedések, és a hipermarketek labdába sem rúgnak!

Végül 5 dolog, amit csak a szakbolt biztosít:
- Vállalható minőséget
- Szakértelmet
- Szervizhátteret
- Választékot
- Valódi garanciát

---

Kerékpárok méretezése

A kerékpárok méretei "collban" vannak jelölve, angolul "inch", ez egy nemzetközi méretezési szabvány, amit tulajdonképpen egy kettős aposztróffal jelölnek. A méretek 12", 16", 20", 24", 26" és 28 ". A kerék mérete alapján történik a besorolás. Egy 3-4 éves gyereknek 12" kerékpár, egy 5-6 évesnek pedig 16"-os kerékpár a megfelelő méret. A camping kerékpárok 20"-ak.  A  24" kerékpárokat kamaszoknak ill. alacsony felnőtteknek ajánljuk.A 26" és 28" kerékpárok a felnőtt méretek.

 

 

---

Mire figyeljünk a kerékpárvásárlásnál?

 

Fontos! A bevásárlóközpontokban és az áruházakban vásárolt kerékpárok rendszerint nincsenek üzembe helyezve. Fontos, hogy ezt valamelyik szakszervizben csináltassuk, mert a garancia csak így lesz érvényes. Ha magunk nyúlunk hozzá, a garanciát nem érvényesítik. E nélkül sok esetben a kerékpár használhatatlan, hiszen létfontosságú alkatrészek nincsenek rendesen meghúzva, vagy beállítva.

Mire kell figyelni a boltban? Az alkatrészek MINIMÁLIS minõségére!

A probléma az, hogy sok helyen az üzletekben kiállított kerékpárok minõsége nem összeegyeztethetõ azzal, hogy ez végül is egy közlekedési eszköz. Azt tudjuk, hogy a magyar vásárlók nagy része nem minõséget, hanem árat vásárol. Sajnos még nem alakult ki egy fogyasztói igényesség, ami megköveteli egy minimális szint átlépését. Tudom, most azt gondolod, hogy a fizetések... Mégis azt mondom: a kerékpár luxuscikk, nem muszáj ezt a sportot választani. Azonban ha ezt választjuk, és a minimális szint alá adjuk, mert "nekünk ez nem ér annyit", a szabadidõnk mehet rá a bosszankodásra. A rossz minõségû alkatrészek hamar elromlanak, sokszor kell õket javítani. Az ember egyre idegesebb, kiábrándultabb lesz, míg végül feladja. Pontosan ez a magyarázat arra, hogy ilyen kevés bringás látható az utakon. Ha annyian lennénk, ahányan kerékpárt vettek csak az elmúlt egy évben, szerintem sokan meglepõdnének!

Szóval: a minimum az, hogy a bringán a fékek és a fékkarok is fémbõl legyenek, ne mûanyagból. A kerékagy inkább alumíniumból, mint préselt acéllemezbõl, és lehetõleg Shimano váltóval szereltet keressünk, a hátsó váltókarban pozícionáló mechanikával (a váltást segítõ, pontos beállítómû).
(Az egyes alkatrészek tulajdonságai, és a magyarázat a róluk szóló, megfelelõ oldalon vannak.)

A kerékpár részei Sok félreértés adódik abból mind vásárláskor, mind javíttatáskor, hogy nem vagyunk tisztában az alkatrészek neveivel. Elõször ezt nézzük meg! Milyen kerékpárt válasszunk? Erre a kérdésre úgy kaphatunk választ, ha átgondoljuk: hol fogjuk majd használni? Négy alaptípus létezik a felnõtt kerékpárok között, de persze nem ennyire egyszerû az élet. Az elsõ az országúti, amely csak aszfaltra való, sportolásra. Ez gyors típus, mély kormánnyal, nagy és vékony kerekekkel. A második a túrakerékpár. Ez is aszfaltra való, de kényelmesebb, egyenes háttal lehet rajta ülni, és az áttételtartománya szélesebb. Vastagabb gumival szerelik, bár ugyan olyan átmérõjûvel. A macskakõ szintû földutakat még elviseli, tehát vidékre, túrázásra jó. Csomagtartó, sárvédõ a legtöbbön gyárilag van. A harmadik a városi (vagy city) kerékpár. Ez többnyire 26"-os, sárvédõs, csomagtartós, és vagy kontrás, vagy agyváltós-kontrás. Az agyváltó elõnye, hogy tisztább, és akkor is lehet kapcsolni, ha a bringa áll.

A városi forgalomban ez elõnyös. A kisebb kereke jobban tûri a járdázásokat.A negyedik a hegyikerékpár, amely már mind felépítésével, mind áttételével azt igazolja, hogy nem utakra tervezték. Mit mondjak? Durva dolgokat kibír, persze nem ezek az áruházi vacakok.

Tehát, ha tudjuk, hogy mondjuk 30% földút, a többi terep, akkor hegyibicajt érdemes venni. Fordítva túrabicajt. A városin lehet vitatkozni, mert sokan a hegyibringát alakítják át (sima gumi, lámpa, sárvédõ), mert több fokozat van rajta, bár kihasználni igazán nem lehet. Az országúti gondolom egyértelmû.

Vásárláskor a legfontosabb, hogy ki tudjuk választani a megfelelõ vázmagasságot,és a nyereg- magasságot. Általában itt ki is merül az állítgatás, de azért mi meg fogjuk beszélni a részleteket is. Elõször a vázmagasság: Lépjük át a vázat. Most emeljük meg a kormányt. Ha ez megy, és legalább öt vagy tíz centire emelkedik az elsõ kerék a földtõl, a vázmagasság megfelelõ. Ez persze egyéni ízlés szerint változhat. Van, aki a lehetõ legkisebb (nyeregcsõhosszal még beállítható) vázat választja ki, mert az erõsebb, könnyebb, stb. Az országúti kerékpároknál ez némileg másképp alakul, mert a váz építése is más. Alacsonyabban van a hajtómû-csapágyház, stb. A versenykerékpárok váza hagyományosan magasabb, de már vannak újabb elképzelések (Giant).

A vázak magasságát hegyikerékpároknál általában colban, országúti kerékpároknál pedig cm-ben mérjük. Ha több helyre megyünk körülnézni egy vásárlás alkalmával, akkor mérjük meg a belsõ lábhosszunkat. (Ez az ágyéktól a földig mért távolság) Ennek a méretnek kell megegyeznie a majdani kerékpárunk alsó helyzetben lévõ pedáljának taposófelületétõl, a nyereg tetejéig mért távolsággal. Így nem kell minden bicajt elõszedetni a boltban, hanem egy centivel felszerelkezve csendben lehet méregetni. A nyeregmagasság: a nyeregre ülve és a hajtókart a nyeregvázcsõvel egy vonalba állítva az alsó pedálra kell lépni, sarokkal. Így a lábnak teljesen kinyújtva kell lennie. Kerékpározás közben nem a talpunk közepével kell taposni, mert akkor összehajlik a lábfej. Elõrébb kell a pedálra lépni, hogy ne tudjon a lábfej így összegörnyedni. Sokan nagyon magasnak tartják ezt a beállítást, és meg is lehet érteni, hogy aki nem tapasztalt kerékpáros, az fél, ha nem tud biztosan a talajra lépni. Azonban az alacsony beállításkor más szögben áll a láb, és sokkal több erõ kell a pedálozáshoz, illetve a nyeregre túl sok súly nehezedik. Így hamar töri a feneket, aminek a következménye az, hogy megutáljuk a kerékpározást.

Ami viszont valóban fontos, hogy nem szabad a nyeregcsövön található maximum jelzés fölé emelni a nyerget. Ha mégis kiemeljük, akkor a nyeregcsõbõl túl kevés marad a vázban, és vagy a csõ hajlik, vagy a váz törik el idõvel. Ez életveszélyes!

A kormány beállítása: Ez még több szubjektivitást hordoz, mert kevésbé van rá szabály, mióta a nagyobb utas teleszkópok megjelentek. Elvileg a sportos testhelyzet a mérvadó, mert ez kisebb légellenállást eredményez azzal, hogy alacsonyra helyezi a kormánycsövet. Ez viszont sokaknak kényelmetlen, mert nagyon mélyre kell hajolni, és a hátat, derekat megerõlteti. Ezért csak azt mondom: tegyen mindenki, amit jónak lát! Adott esetben a különbözõ sportokhoz szintén más beállítások kellenek, ezért nincs ezen a téren megfelelõ tipp. Na persze, ha mondjuk valaki sportosan szeretne bicajozni mondjuk cross-country bicajjal, a tanács csak annyi, hogy a nyereg és a kormány között a súlyelosztásunk fele-fele legyen. Így jobban lehet majd egyensúlyozni.

Ide tartozik még a kormány szélességének megválasztása is. Ez a versenykerékpároknál van csak komolyabban meghatározva. Itt olyan szélesnek kell lennie a kormánynak, amilyen a vállunk, tehát olyan 40-46 cm. Terepbicajnál ez egy markolatnyival szélesebb, de itt már szokásjog uralkodik. Triálhoz és DH-hoz még szélesebbek valók, a jobb egyensúly elérése miatt. A kormány-nyereg távolság akkor derül ki, ha már a bringán ülünk. Ha kényelmesen elhelyezkedtünk, meg kell figyelni, hogy a nyereg melyik pontján ülünk. Ha középen, akkor a nyerget elõrébb kell engedni, és fordítva, ha hátul lelógunk róla, akkor hátrébb húzhatjuk. Ez a beállítás a stucni (kormányfej) cseréjével is mûködik, de az csak akkor, ha úgy érezzük, hogy a fejünk van az elsõ kerékhez képest túl elõl, vagy hátul. Ja, a nyeregnek oldalról nézve vízszintesnek kellene lennie. Láttam nagyon nem vízszintest is, és a tulajdonosa azt mondta, hogy kényelmes. Pedig a szokásos viccet rá lehetett volna aggatni, az biztos...

A fékkar helyzetének beállítása: sok helyen szinte vízszintesre állítják be a fékkart. Ezt azért nem tartom jónak, mert ha tekerés közben fékezni akarunk, a fékkar maga van útban. Ennél sokkal meredekebbre szoktam beállítani, na nem teljesen föggõlegesre, de kb. 30 fokra az alsó helyzettõl. Ezen például az egyik kollegám is nevet, tehát nem kell ilyen véresen komolyan venni a dolgokat, de engem idegesítene, ha a fékkar miatt nem tudnék fékezni.

 

---

bikemag.hu cikke alapján :

 

Lopás ellen: a kerékpár biztonságos lezárása

 

Egy ideális társadalomban erre a cikkre semmi szükség nem lenne. Kerékpárzárra sem. Sajnos nem ilyen közösségben élünk, főleg nem a nagyvárosok lakói, ahol egy fél percre se hagyhatjuk őrizetlenül szeretett és féltett kerékpárunkat. Mivel sem a boltban, sem az irodában nem látják szívesen közlekedési eszközünket, így az utcán kell lezárni. De nem mindegy, hova, hogyan, mihez és mennyi időre…

Ha kerékpárunkat az utcán vagyunk kénytelenek hagyni, mindenképpen komoly lakatot kell beszereznünk. Többféle típust kínálnak a szaküzletek erre a célra, egy részük eredetileg motorkerékpárok lezárására készült, a többi különböző szerkezetű kerékpárzár. A minőségi szórás elképesztő: van, amelyiket még egy laikus is pár perc alatt, kéziszerszámmal ki tud nyitni, ellenben kapható olyan típus is, amely láttán a profi tolvajok rögtön odébbállnak. Furcsamód ez nem a zár méretétől függ! Brutális kinézetű zárak készülnek elképesztően silány, puha anyagból, míg egyes filigrán modellek kifognak a fűrészen, az áttételes vágószerszámon, a zárfúrón és a fagyasztóspray-n is.

Milyen zárak kaphatók?

A zárak három fő csoportra oszthatók: sodronyból vagy láncszemekből készült, hosszú, hajlékony típusok, illetve a merev, általában U-alakú speciális acélprofilt alkalmazók. Az utóbbi kisebb átfogó képességgel rendelkezik, így gondosan kell kiválasztani a tárgyat, melyhez a kerékpár egyáltalán hozzáköthető. A sodrony megkönnyíti a helyválasztást, mivel flexibilis és hosszú.

A biztonság szempontjából mindkét típus hasonló árfekvésben, hasonló nehézséget jelent a tolvajoknak, viszont feltörésük más-más szerszámkészletet igényel. A gazemberek általában csak az egyik fajta zártípusra szakosodnak, így érdemes egyszerre mindkettővel lezárni a kerékpárt. A zár lehet kulcsos rendszerű vagy számzáras – ha kulcsos, akkor legyen speciális típusú, piszkálhatatlan, fúrhatatlan, jég- és saválló. A számzáras típusok nemcsak a kulcs elvesztése ellen jelentenek biztosítékot, hanem nehezebben hozzáférhető mechanikával bírnak. Ellenben az olcsóbb számzárasak kalapáccsal szétverhetők, ami a kulcsosok esetében nem jelent megoldást a tolvajoknak.

Milyen zárat válasszunk?

A zár kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja a szállíthatóság. A legtöbb motorkerékpárhoz tervezett modell itt bukik meg: ki cipelne 3-4 kg-os vasat a hátizsákjában! Bizonyos esetekben mégis van létjogosultságuk: ha minden nap ugyanott zárjuk a kerékpárt, akkor éjszakára akár ott is hagyhatjuk – zárat szerencsére még nem lopnak! Emellett egy könnyű, hajlékony típust mindig vigyünk magunkkal, ha mégis be kell ugrani valahova útközben. Ha mindkettőt egyszerre használjuk, akkor kétszer olyan biztosak lehetünk abban, hogy órák múlva a helyén találjuk kerékpárunkat. Kétszer annyi idő feltörni, kétszer annyi szerszám kell hozzá (gyakran futniuk kell, ha nem jól sülnek el a dolgok), és szerencsére a tolvajok nem szeretnek sokat vacakolni. Így azt a kerékpárt viszik el, amelyikkel a legkevesebb a munka!

Biztonsági fokozatok

Megfelelő kerékpárhoz a megfelelő zárat. De melyik a megfelelő? Ezt segít eldönteni a Kryptonite 12 fokozatú skálája, mely a zárakat egységes szempont, a védelmi érték alapján osztályozza. Így valamennyi lakat, típustól függetlenül összemérhető abszolút érték szerint.

1-7-es szint az elrettentés kategória, 8-12-ig pedig a végső megoldás kategória. Az egyes típusok között funkcióban és árban egyaránt nagy különbségek vannak, bizonyos típusok jellegüknél fogva nem lehetnek végső megoldások (pl. spirálzár), de valamennyi egyenletes Kryptonite minőséget hordoz, az adott lakattípusok legjobbjait. Ezen belül mindenki maga dönti el, hogy kerékpárjához, lakhelyéhez, pénztárcájához mérten mit választ. A komolyabb lakatokat európai tesztintézetek is minősítik, figyeljük a jelzést a lakat csomagolásán.

Hogyan zárjuk le a bringát?

Lezáráskor nem érdemes szétszerelni a kerékpárt. A hosszú hajlékony sodronyzárral az összes leszedhető alkatrészt össze lehet kötni, míg az U-lakattal a hátsó kereket és a vázat lehet valami erős tárgyhoz rögzíteni. (A tárgy legyen legalább olyan erős, mint a zár, különben azt fogják elvágni!) Ha nem elég hosszú a zár, hogy az első kereket és a nyerget összekössük, akkor csavaros rögzítést alkalmazzunk a nyeregvázcső-bilincsen. A legjobb U-lakat a lehető legkisebb típus. Biztonságosabb, mint akármelyik nagyobb típus, mivel a feszítőszerszám nehezen fér el a belsejében, ha pedig csavarni akarják, akkor sokkal kisebb erőkart biztosít a tolvajnak.

Az emberek azért veszik meg a nagyobb U-lakatokat, mert nem tudják, hogyan kell használni a kisebbeket. Leggyakrabban a nyeregváz-csövet, a hátsó kereket és egy erős vastárgyat próbálnak összekötni vele. Ezt a kis U-lakattal nem lehet megtenni, de nem is kell. A lakatot csak az abroncson kell átdugni a hátsó háromszög belsejében, mivel a kereket nem lehet kihúzni onnan. Vannak, akik ezt azért nem merik megtenni, mert félnek, hogy a tolvajok elvágják az abroncsot és a külső gumit, és már viszik is a gépet. Ez még egy tolvajnak sem sikerült! Először is sokkal nehezebb elfűrészelni az abroncsot, mint bármelyik vázcsövet. A küllők olyan erősen feszítik össze a pántot, hogy a fűrészt meg se lehet mozdítani az első néhány milliméter után. Az U-lakatokhoz használhatunk külön sodronykábelt, mely lényegesen megkönnyíti az egyes alkatrészek lezárását is. Az U-lakat biztonság/súly arányban a legjobb választás, méretválasztékuk széles, kiegészítő kábellel együtt teljes védelmet kínálnak.

Hol zárjuk le a kerékpárt?

A „miként” mellett a másik nagy kérdés a „hol”. A hely legyen forgalmas, frekventált, sok ember járjon arrafelé, így ne lehessen nyugodtan „dolgozni” a záron. Bevásárlóközpontok, irodaházak bejárata pont ilyen. A rögzített tárgy legyen minél magasabban, például az U-lakattal egy lámpaoszlopra is felakaszthatjuk a kerékpárt. Magasan nehezebb vágni, fűrészelni, zárat piszkálni, és ugyebár feltűnőbb is. Ha alacsonyabb a tárgy, ügyeljünk, hogy ne legyen „nyitott”. Ne sajnáljuk az időt és energiát az ideális hely kiválasztására: ha okosan cselekszünk, még egy szerényebb minőségű zár is elrettentheti a tolvajt.

Magyarországon a német Abus és az amerikai Kryptonite termékei jelentik a csúcsszínvonalat, míg a Citadel legfejlettebb modelljei kínálnak alternatívát. Egy zárért – legyen az sodronyos vagy U-lakat jellegű – legalább 8.000 forintot kell kiadni, a fokozottan veszélyes helyeken lezárt, értékes kerékpárok esetében a belépő szint 12.000 Ft. Húszezer forint felett kaphatók olyan zárak, melyek láttán a tolvajok minden bizonnyal odébbállnak.

7 Hasznos tipp:

1. Ne hagyd őrizetlenül kerékpárodat egy pillanatra sem, ez a legjobb zár!
2. Ha ott kell hagynod valahol, mindig zárd le, bármilyen rövid is az idő!
3. Minőségi zárat egyszer kell venni, vagy kétszer kerékpárt!
4. A silány minőségű zárak a legdrágábbak, 2.000 Ft alatt csak bazár van!
5. A kerékpárzár minősége álljon arányban a kerékpár árával!
6. Amihez zárod legyen legalább olyan erős, mint a lakat!
7. Írd fel a vázszámodat vásárláskor és regisztrálj a gyártónál, lopás esetén erre lesz szükség először!

Néhány ajánlott termék:

Páncélperselyes sodronyzár számzárral, vagy kulcsos kivitelben, létezik 85-110-150 centiméteres hosszúságban – átfűzhető mindkét keréken, akár a nyeregpálca alatt is. Áruk 5.500-10.000 Ft

Erős fonott kábelzárak kulcszárással – kevésbé hajlékony, de igen erős, szállítása viszont kissé problémás. Másik típusuk a sodrott kábelzár, vagy spirálzár, mely rugalmasabb, vékonyabb, feltekerhető. Fonottak ára: 5.550-13.000 Ft a spirál 2.000-6.000 Ft

Edzett acéllánc – igen nehéz, de biztonságos megoldás, viszont rövidebb a legtöbb sodronyzárnál, így a két keréken és a vázon kívül nem tudunk mást lezárni vele. Két típusa létezik, integrált zárfejjel, vagy ahol a lakat külön egység. Az utóbbiaknál a lakat szükség esetén cserélhető, vagy külön is használható.

Erős, közepes méretű U-lakat – ezzel a vázat és a hátsó kereket egyszerre tudjuk átfogni, az elsőt vagy másik zárral rögzítjük, vagy kiszereljük, és ezt is a vázhoz zárjuk, vagy választjuk a sodronnyal kombinált típust.

Igazi hibridmegoldás a német Abus cég Bordo modellje, mely merev acélrudakból épül fel, az U-lakat biztonságát ötvözi a sodrony- vagy lánczárak rugalmasságával, egyúttal praktikus és könnyen szállítható. Számzáras kivitelben kapható. Ára: 17.602 Ft

Eredetileg megjelent 2008-ban, a Bikemag “Kerékpározz velünk!” különszámában.

---

A bikemag.hu cikke alapján :

 

Látni és látszani

 

„Ha sötét vagy, sötét vagy…”Ezt az idézetet elolvasva azt hiszem senkinek sem kell tovább ragozni, miért is elengedhetetlen a kerékpáros világítás. Az ősztől tavaszig tartó időszak az egyre rövidebb nappalokkal különösen kritikus, hiszen a nappalok rövidülnek. Az alábbiak néhány hasznos tanácsot, tippet szeretnénk adni a lámpaválasztáshoz.

Világítással felszerelt kerékpárok

A kerékpárok nagy részének a világítási rendszer nem tartozéka, így a megvásárlásukkor szembesülünk a „milyen lámpát válasszak” kérdésével. Szerencsésebb helyzetben azok vannak, akiknek túra/trekking/városi kerékpárja gyárilag felszerelt világítással. Ha ilyet választunk, célszerű közülük az agydinamóval ellátott modelleket keresni. A mai agydinamók nagyon kiforrott technológiával rendelkeznek, ellenállásuk szinte nincs, hatásfokuk kiváló és minimális a meghibásodás esélye. Örök darabok. Ráadásul a hozzájuk kapcsolódó lámpák is igen fejlettek már, pl. a hátsó lámpák egy része a kerékpár megállását követően rövid ideig még álló helyzetben is világít. Ha nem ilyen típusokban gondolkodunk, akkor nézzük mi szerint válasszunk.

Fényerő és hatótávolság

A fényerő és hatótáv talán a legfontosabb szempont a lámpánál, hiszen alapvetően azért vesszük, hogy minél jobban lássunk velük, vagy minél inkább láttassuk magunkat általuk. A fényerő, nem áll összefüggésben az alkalmazott izzók, vagy LED-ek számával, viszont szinte mindig szoros összefüggést mutat az elemek mennyiségével, illetve az akkumulátorok teljesítményével. Tehát többnyire igaz, hogy minél nagyobb, nehezebb a cucc, annál jobban és annál tovább világít.

Szórás és színhőmérséklet

A szórás milyenségén, és színhőmérsékleten is nagyon sok múlik. Vannak olyan lámpák, amelyek elég messzire hordanak, viszont magad elé szinte alig látsz velük. Ezek a lámpák többnyire egy másik, szórt fényű modellel biztosítják a legjobb teljesítményt, vagy nagy sebességű haladáshoz optimálisak. A lassabban közlekedők számára közelre világító, egyenletesen eloszlatott fény a leginkább kedvező, viszont a sebesség növekedésével szükség lehet egy előrébb és nagyobb intenzitással világító lámpára. A lámpák fényének színhőmérséklete is jelentős befolyásoló tényező. A sárgább színnel világító lámpák fénye a legjobban látható, mivel kiemeli a kontrasztokat. Sajnos ezek az izzók (Halogen, Xenon) fogyasztanak a legtöbbet, így meglehetősen rövid az üzemidejük. A fehér fénnyel világító, többnyire LED-es lámpák testesítik meg a legjobb kompromisszumot, ami a világítás minőségét és az üzemidőt illeti. A kék vagy zöld fénnyel világító lámpák nem túl hatékonyak lámpaként, mert erőteljesen tompítják a kontrasztokat, viszont olcsók és sokáig használhatók jelzőfényként.

Láthatóság

Városban ez a döntő szempont. Mind az első, mind a hátsó lámpáknál figyelembe kell venni, hogy mennyire látszanak oldalról, tehát egy keresztben érkező kerékpárost az autós mennyire hamar tud észlelni. Az első lámpáknál a láthatóság megoldásának módjai között érdekesek az eltérések, és nem mindig egyértelmű, hogy mikor melyik tulajdonság a legfontosabb. A legjobb megoldás, ha a lámpa oldalra, és lefelé is világít kissé, de a szemünk felé minél kevesebb fény jut. A nagyteljesítményű lámpáknál kevésbé fontos a láthatóság, mivel az általuk megvilágított terület amúgy is annyira feltűnő, hogy garantáltan észrevesznek. A jelzőfényes működése során azok a lámpák, melyek izzója vagy LED-je viszonylag mélyen ül a testben, vagy nincs körülöttük fényterelő foncsorozott rész, viszonylag szűk, mindössze 15-25 fokos szög mellet láthatók jól, ha ennél oldalabbról nézzük őket, drasztikusan romlik a láthatóság. A fentiek mellett a láthatóságot nagyban növelhetik a küllőprizmák, fényvisszaverők a kerékpáron és a ruházaton, valamint a láthatósági mellények, vagy világos színű (fehér, neonzöld, neonsárga) széldzsekik, amik amúgy is jól jönnek egy esti tekerésnél.

Fogyasztás

A lámpák jó része ceruzaelemmel, vagy ennél kisebb méretű áramforrással működik. Ha környezetbarátok akarunk lenni, szerezzünk be hozzájuk egy töltőt és tölthető elemeket, ez hosszabb távon megtérülő beruházás. Az aksis modelleknél nem kell megijedni, ha csak 4-5 óra az üzemidő, mivel ez bőven elég, hogy befussuk velük a reggeli munkába menő, majd a délutáni hazajövő kört, az akku, pedig éjszaka újratölthető. Van néhány olyan modell, amelyekhez gyárilag olyan akkumulátor jár, amik nem helyettesíthetők a többihez is használt elemmel, így itt saját akkumulátort használunk. A minilámpák gombelemmel üzemelnek.

Elemcsere

Alig van olyan gyártó, aki ezt fontosnak tartja. Néhány lámpánál egyszerűen lehetetlenség a berakott elemet kézzel kipiszkálni, mindenképen csavarhúzó kell hozzá. Célszerű, ha nem kell gépészmérnöki diploma és speciális szerszámok egy elemcseréhez. Néhány gyártó – főleg az elemtároló részben – elképesztően minimalista falvastagságokkal dolgozik, ami a gyakori elemcserénél könnyen a vékonyka műanyag töréséhez vezethet.

A tartószerkezet felszerelése

A lámpa dokkoló rendszerének milyensége fontos tényező, hiszen naponta akár kétszer is elvégezzük ezt a műveletet. A tartószerkezet le- és felszerelését, pedig szintén jó párszor, főleg azok, akik két bringa között váltogatnak. Értékeljük azokat, amelyek felszereléséhez nem kell szerszám, a többi általában egy csavarhúzóval megoldható.

Kapcsolók

Mérlegelési szempontot képeznek, mivel hatalmas eltérések vannak köztük. Van gagyi, nem vízálló, nyomhatatlan, és van vízálló, akár vastag kesztyűben is könnyen kezelhető verzió, csak hogy a két szélsőséget említsük.

Vízállóság

Közepesen fontos szempont, a lámpák többsége alapból „cseppálló” de az igazán nagy zuhénak csak hátsó villogók, és néhány drágább első lámpa tud tartósan ellenállni. Azért valljuk be: nem annyira gyakori jelenség az esőben, éjszaka, kerekező bicajos, legfeljebb a futároknál. Aki non-stop nyomja a pedált, az mindenképpen vízálló modellt válasszon.

Izzó vagy LED?

Ha a hagyományos izzós lámpákat nem készletben, akkumulátorokkal és töltővel együtt árulják, akkor mindenképpen válasszuk a LED-es verziót. Ha ez így együttáll, akkor célszerű módosítani az előző állítást, mert így már van létjogosultsága a jó minőségű akkumulátoros típusoknak, de csak abban az esetben, ha ezek rendszeresen használatban vannak. A nem, vagy csak ritkán használt aksik gyorsan veszítenek a kapacitásukból. A LED-eknek is egyre több típusa kerül beépítésre, ezen különbségek a színhőmérsékletben, és a fogyasztásban egyértelműen megmutatkoznak. Ma már gyártanak elképesztően nagy fényerejű LED-eket is, bár némelyiknek a fogyasztása is közelít lassan normál izzókhoz, ráadásul egyre több hőt is termelnek.

Sigma lámpák

Két kiváló ár/érték arányú lámpát ajánlunk figyelmetekbe a német Sigma kivitelezésében. A Triled első lámpa 3 fényes LED-el világít, de villogó funkcióba is kapcsolható, így 3 db AAA elemmel 120 órán át világít. Cseppálló, szerszám nélküli elemcserét biztosít, és univerzális racsnis rögzítő rendszerrel felfogatható szinte minden kormányra. Ára: 3.300 Ft

A Cuberider II-es hátsó lámpa 220 fokos szögből látható, 5 LED-es modell, 2 db AAA elemmel működik, elem-töltöttség kijelzővel 60 óra üzemidőben folyamatos világítást nyújt vagy villog. Univerzális rögzítő rendszerrel szerszám nélkül rögzíthető és cserélhetőek az elemei. Ára: 3.400 Ft

Végül 4 hasznos tipp:

1. A vásárlást célszerű az esti, zárás előtti órára időzíteni, és élesben kipróbálni a lámpát.

2. A csak városban, nyugisabb tempóban közlekedők nyugodtan válasszák az olcsóbb elsősorban helyzetjelzésre használható, minél szórtabb fényű, jelzőfényként sokáig működő típusokat. Ha van benne villogó funkció, akkor az még inkább energiatakarékos lesz.

3. A kivilágítatlan terepen nagyobb sebességgel közlekedők számára messzebb hordó, fókuszáltabb fényű modellek lehetnek a befutók, de ehhez már mindenképpen érdemes az akkumulátoros modellek között keresgélni.

4. A komplett szetteket mindenképpen nagyon nézzétek át, mivel a legtöbb esetben csak az egyik lámpa használható belőlük, a másik rendszerint kritikán aluli minőségű darab.

Forrás :(A cikk eredetileg a Bikemag 2008. tavaszi “Kerékpározz velünk!” különszámában jelent meg.)